Tóth Tihamér püspök gondolatai az újraházasodásról
Tudjátok, mi ennek a következménye? Egy ilyenfajta beszélgetés:
– Amit a katolikus Egyház csinál, az már mégis hallatlan! Gyónni voltam és nem oldoztak fel! Krisztus ezt a szívtelenséget nem tanította! Krisztus megbocsátott még a házasságtörő asszonynak is... Hol van maguknál a krisztusi szeretet?...
Így méltatlankodik és pattog előttem egy hölgy és alig enged szóhoz jutni.
– Kérem, asszonyom, a «föl nem oldozás» olyan megdöbbentő szó, olyan fájdalmas büntetés, hogy ahhoz egyetlenegy gyóntató sem nyúl a legvégsőbb kényszer nélkül. Ha tehát Önt valóban nem oldozták föl, akkor kellett lennie egy olyan dolognak...
– Olyan dolognak? Hát azt gyóntam, hogy második férjem van.
– Nos, látja, kérem, milyen méltatlanul pattog és botránkozik a gyóntatója ellen! Sehol a világon nem találhat gyóntató atyát, aki önt feloldozhassa.
– Ugyan miért nem? Ha én megbánom bűneimet? Hát Krisztus a házasságtörő asszonyt nem oldozta fel?
– Már másodszor hivatkozik arra a bűnös asszonyra! Pedig ha elolvasta volna azt a történetet a Szentírásból, látná, mennyire nem maga mellett szól az eset. Hát nem tudja, mit mond neki az Úr a feloldozáskor? «Menj és többé ne vétkezzél». (Ján. 8, 11.) Ime, ez a föltétele a föloldozásnak: Többé ne vétkezzél. Igaz, elestél, gyönge voltál, de többé úgy-e nem teszed? Hanem, maga, asszonyom, éppen ezt nem ígérheti meg és éppen ezért nem kaphat feloldozást. Sem paptól, de sem Krisztustól nem kapna. Mert együtt él egy férfivel, aki Krisztus szerint nem a férje, akivel tehát a házasélet gyakorlása állandó súlyos bűn. Már most ítélje meg maga, hogyan nyerjen feloldozást, aki azt mondja: Sokszor elkövettem a bűnt, és kérek feloldozást, bár igaz, hogy továbbra is így fogok élni...
– Ugyan, kérem! Honnan tetszik azt olyan biztosan tudni, hogy Krisztus szerint is az nekem nem férjem?
– Honnan? Magától Krisztustól. Legyen szíves, nyissa majd ki otthon Szent János evangéliumát a negyedik fejezetnél és és olvassa el azt a beszélgetést, amelyet az Úr folytatott Jákob kútjánál a samáriai asszonnyal, aki most már a hatodik férfival élt. «Mondá neki Jézus: Menj, hívd el az uradat és jöjj ide. Felele az asszony és mondá: Nincs uram. Mondá neki Jézus: Jól mondád, hogy nincs urad. Mert öt urad volt, és akid most van, nem urad; ezt igazán mondtad.» (Ján. 4,16-18.)
Itt az asszony mintha egy pillanatra belátná hibáját. Elcsendesedve révedezik maga elé és halkan kérdi:
– Dehát akkor mit csináljak? Elhagyjam ezt a második uramat?...
– Látja, kérem, most rátalált az egyetlen megoldásra.
– Nem, kérem, erről szó sem lehet, – pattan fel újra. Már tíz éve élünk együtt. Erről szó sem lehet! De én gyónni szeretnék! Hát igazán nincs más mód rá?
– Nincs, asszonyom!
– Kegyetlenség! Ez egy olyan kemény és nehéz elve a katolikus vallásnak, amibe még bele fog pusztulni. Én is elhagyom emiatt a hitemet.
– Emiatt hagyja el a hitét? Szóval azért nem igaz a katolikus vallás tanítása, mert ilyen szigorúan hirdeti Krisztus parancsát? Hát nem éppen olyan-e ez a makacskodás, mint mikor a tanító szigorú egy kisfiúhoz, az pedig mérgében azt mondja: Most már azért sem hiszem el, hogy kétszerkettő négy! Igaz: e miatt az elv miatt sokszor szenvednek; de hogy egy elv kemény-e és nehéz-e, nem ez a döntő.
– Nem ez? Hát mi?
– Az, hogy az elv igaz-e, jogos-e? Hogy annak betartása az Isten parancsa-e? Meg az emberies életnek nélkülözhetetlen alapja-e? Meg hogy az emberies élet lendületes, magasabb perspektívája, a közjó arra úgy rászorul-e, mint egy falat kenyérre, mint a lélekzetvételre? Mert ha így áll a dolog - pedig a házasság felbonthatatlanságánál így áll -, akkor emellett ki kell tartani még akkor is, ha ez az elv egyesek életében fájdalmat és tragédiát okoz.
Az asszony azonban erre dacosan feláll, elmegy és csakugyan elhagyja vallását. Egyházunk pedig fájdalmas szívvel néz utána, amint Krisztus nézett az eltávozó hitetlenkedő tanítványok után (Ján. 6, 67.), de éppúgy nem vonhat vissza egyetlen szót sem a törvényből, amint nem vont vissza Krisztus sem szavából egyetlen betűt sem.
KAPCSOLÓDÓ ÍRÁSAIM:
TÓTH TIHAMÉR PÜSPÖK INGYENESEN ELÉRHETŐ MŰVEI:
Forrás: Tóth Tihamér: A keresztény házasság. A Pázmány-Egyetem templomában az 1934.-35. tanév II. felében elmondott szentbeszédek (113-115. o.)
KAPCSOLÓDÓ ÍRÁSAIM:
- Az újraházasodottak áldozásáról
- Miért nem képesek az újraházasodottak az áldozásra?
- Az egyéni törvények alól nincs kivétel
TÓTH TIHAMÉR PÜSPÖK INGYENESEN ELÉRHETŐ MŰVEI:
