Egy hamis kereszténység hamis istene

Az alábbi szöveg Rod Dreher Szent Benedek válaszútján c. könyvéből származik és az amerikai kereszténységről szól, de mégis fontosnak tartom megosztani, mert úgy tapasztalom, hogy amit mond, az sajnos hazánkban is megállja a helyét. A kiemelések tőlem származnak.

*

Azonban nemcsak a köztereket veszítettük el, hanem magaslatinak gondolt egyházaink sem biztonságos helyek többé. Na és akkor mi van, ha a körülöttünk élők nem osztoznak erkölcseinkben? Hitünk és tanításunk megtarthatjuk templomaink falain belül, gondolhatjuk. Ezt gondolni azonban jogtalan bizakodást jelentene vallási intézményeink egészséges voltában. A Nyugatot a modern időkben utolérő változások mindent forradalmasítottak, még az egyházat is. Az egyház többé nem a lelkek alakítója, hanem az egók kiszolgálója. Amint Ephraim Radner konzervatív amerikai teológus mondta: „Nincs olyan védett hely a világban vagy templomainkban, ahol kereszténynek lehetne lenni. Ez egy új korszak.”

Ne tévessze Önt meg, ha ma sok templomot lát. Amerikai fölnőtt fiatalok eddig példátlan számban vallják meg, hogy nem tagjai semmilyen vallásos közösségnek. A Pew Kutató Központ szerint a 18 és 29 év közöttiek egyharmada hagyott föl a vallásgyakorlással, föltéve ha egyáltalán valaha is vallásosak voltak. Ha a demográfiai trendek folytatódnak, templomaink hamarosan kiürülnek. 

Ennél aggasztóbb, hogy számos még igenis nyitva álló templom ki fog üresedni a szekularizmus alattomos változatának köszönhetően egészen addig a pontig, amikor is az ott tanított „kereszténység" már erőtlen és élettelen. A legtöbb helyen ez már megtörtént. 2005-ben Christian Smith és Melinda Lundguist Denton szociológusok sok különböző háttérből jövő amerikai tizenéves vallási és spirituális életét vizsgálták. Azt találták, hogy a legtöbb esetben a tizenévesek egy érzelgős álvallást követtek. A kutatók megítélése szerint moralista terapeutikus deizmusról (MTD) van szó. Az MID öt alapvető dogmája: 

• Létezik egy a világot megteremtő és elrendező Isten, aki figyeli a földi emberek életét. 
• Isten azt akarja, hogy az emberek jók, kedvesek és tisztességesek legyenek egymással, amint azt a Biblia s a legtöbb világvallás tanítja. 
• Az élet központi célja, hogy boldogok legyünk és hogy szeressük saját magunkat. 
• Istennek nem kell különösképpen részt vennie az ember életében, kivéve amikor valami nehézség megoldásához van szükség rá. 
• A jó emberek haláluk után a mennybe jutnak. 

A kutatók úgy találták, hogy e hitvallás különösen jellemző a katolikus tizenévesek között, valamint azoknál, akik valamely élvonalbeli protestáns egyházhoz tartoznak. Az evangelikál tizenévesek mérhető módon jobban teljesítettek, de még ők is nagyon távol voltak a történeti értelemben vett bibliai igaz hittől. Smith és Denton szerint az MTD épp most hódítja meg a létező keresztény egyházakat, belülrő rombolja le a bibliai kereszténységet, annak helyére pedig egy olyan álkereszténységet állít, amelyik „csak gyengén kötődik a tényleges történeti keresztény hagyományhoz" 

Az MTD nem teljes mértékben tévedés. Végeredményben Isten létezik, s ő valóban azt akarja, hogy jók legyünk. A MTD-vel az a bökkenő – annak mind haladó, mind konzervatív változatában –, hogy nagymértékben az egyéni önbecsülésnek és szubjektív boldogságnak növeléséről szól. No meg arról: hogyan jövünk ki másokkal. Nem sok köze van ahhoz a Szentíráson és a hagyományon alapuló kereszténységhez, amely bűnbánatot, önfeláldozó szeretetet és a szív tisztaságát hirdeti, valamint a szenvedésre — a Kereszt Útjára — figyelmeztet mint az Istenhez vezető ösvényre. Az MTD fölszínes értelemben keresztény ugyan, valójában azonban egy az egót és az anyagi kényelmet imádó kultúra természetes vallása. 

Lettek légyen bármilyen sivárok Christian Smith 2005-ös megállapításai, következő kutatása, melynek harmadik részletét 2011-ben adták közre, még zordabb volt. Smith munkatársaival 18-23 évesek erkölcsi meggyőződéseit vizsgálva azt találta: a kiválasztott keresztény fiataloknak mindössze 40 százaléka vallotta azt, hogy személyes erkölcsi meggyőződéseik a Bibliában vagy valami más vallásos érzékenységben gyökereznek. Valószínűtlen ugyanakkor, hogy akár ezen hithű csoport hite bibliai értelemben következetes volna. Számos ilyen „keresztény” valójában olyan elkötelezett erkölcsi individualista, akik se nem ismernek, se nem gyakorolnak következetesen Bibliára alapozott erkölcsiséget. 

Megdöbbentő, hogy az előkerülő fölnőttek 61 százalékának egyáltalán semmi nehézsége nem volt a materializmussal és konzumerizmussal. További 30 százalék némi kételynek adott hangot, mégis úgy gondolta, hogy nem érdemes rágódnia rajta. E fölfogás szerint „Szemlátomást a társadalom semmi egyéb, mint olyan önálló egyének gyűjteménye, akiknek célja, hogy élvezzék az életet" – találta Smith és csapata. 

Nem rossz emberekről van szó. Inkább olyan fölnőttekről, akiket családjuk, az egyház s a többi más intézmény rettenetesen cserben hagyott azáltal, hogy elmulasztották alakítani a rájuk bízottak lelkiismeretét és képzelőerejét. 

Az MTD nem egyszerűen az amerikai tizenévesek tényleges vallása, hanem az amerikai fölnőtteké is. A tizenévesek meglepő mértékben tették magukévá szüleik vallásos hozzáállását. Egy ideje már MTD nemzet vagyunk. 

Egy interjúban Smith ezt nyilatkozta nekem: „Amerika hosszú ideig élt egy halvány keresztény mázzal, részben a hidegháború következtében. A tömeges méretű fogyasztói kapitalizmus és a liberális individualizmus összjátéka révén eljött az idő, hogy mindettől megszabaduljon.”

A Smith és más kutatók szolgáltatta adatok világossá teszik azt, amit olyan sokan kétségbeesetten tagadunk: az amerikai egyházban az árvíz épp emelkedik, már csaknem a plafonig ér. Minden egyes amerikai egyházközségnek meg kell kérdeznie magától, vajon nem alkudott-e meg oly mértékben a világgal, hogy evvel saját hűségét sodorta veszélybe. Vajon az a kereszténység, amelyet egészen mostanáig családjainkban, egyházközségünkben és közösségeinkben éltünk mélyebb megtérés eszköze, vagy pedig olyan védőoltásként működik, amelyik megakadályozza, hogy komolyan vegyük az Evangélium megkövetelte hitet?