Tanítás tapasztalat, bölcsesség és alázat nélkül

Írta: Lori Alexander

A Tit 2,3-ban Isten világossá teszi, hogy az „idős asszonyoknak” kell a fiatalokat tanítaniuk arra, hogyan lehetnek jó keresztény feleségek. Hallottam már olyat, hogy egyes nők szerint ez azt jelenti, hogy spirituális értelemben érettebbek, de nem értek ezzel egyet. Úgy vélem, olyanokról van szó, akik már régóta házasok, felnevelték a gyerekeiket és valóban idősebbek, mert ők azok, akik kellő tapasztalattal rendelkeznek ahhoz, hogy mindezt tanítsák. Az idős asszonyok meg vannak különböztetve a fiataloktól, akiket tanítaniuk kell.

Az idős egyértelműen a korra utal. Ne próbáljunk olyasmit belelátni az Írásba, ami nincs benne, mikor az Úr egyértelművé tette a számunkra, hogy mit jelentenek a szavai. A Tit 2 egész fejezete az idős férfiakhoz, majd az idős asszonyokhoz szól, aztán fiatal asszonyokhoz és fiatal férfiakhoz, mindegyiküket kor alapján csoportosítva, nem pedig, hogy mennyire érettek spirituálisan.

A Benson-kommentár ezt mondja az idős asszonyokról: „Mivel az életkoruk és a tapasztalatuk erre hívja őket.”

A Gill-féle kommentár: „idős vallásos asszonyok, akiket arra utasítanak és hívnak”, hogy a fiatalasszonyokat tanítsák.

Tim Challies írt egy remek cikket arról, hogy az életkor és az érettség tesz alkalmassá is arra, hogy a házasságról és a gyermeknevelésről tanítsunk ezt az igehelyet alkalmazva: „Ne legyen új ember, nehogy felfuvalkodván, az ördög kárhozatába essék.” (1Tim 3,6). Az új azt jelenti, hogy valaki járatlan valamiben, vagy képzetlen, kezdő. Sok fiatalabb nő van jelen az interneten blogokkal és honlapokkal, akik más nőket tanítanak a házasságról és a gyermeknevelésről, noha még alig pár éve házasok és még kicsik a gyerekeik.

Mr. Challies szerint:

„Összefüggés van az idő és az érettség, valamint az érettség és az alázat között. Az idő hozza meg a bölcsességet és a bölcsességből fakad az alázat. Friss megtérőként még arrogánsak vagyunk, és csak az idő múlásával és a sorra jelentkező megpróbáltatásokkal tehetünk szert alázatra. Ez a feltétel azért létezik, hogy megóvja az egyházat azoktól a tolakvó emberektől, akik úgy akarnak szolgálatot vállalni, hogy bár a képességeik, tálentumaik és tudásuk talán alkalmassá tenné őket, de még nincsenek olyan eredmények a hátuk mögött, amelyek bizonyítanák alázatukat. A kereszténység története újra és újra bebizonyította, hogy a tehetség csúfosan megbukik, mikor a jellemet kell helyettesítenie (...)

Mi beismerjük az alkalmatlanságunkat, mikor szakértőkhöz fordulunk, megannyi sorban helyet foglalva hallgatjuk a tanításukat és profitálunk a bölcsességükből. Mégis megdöbbentő azoknak a száma, akik a tanításaikat mindenféle tapasztalat nélkül írják, vagy alapítanak és irányítanak különböző tanító szolgálatokat. Csekély tapasztalatuk miatt nem tudnak elég jó tanítók vagy mentorok lenni, mivel az idő még nem adott nekik elég alázatot. (...)

Négy-öt év házasság után már sok mindent megtanultál. Sok önző dolgot beazonosítottál magadban és sokat nemesedett a jellemed. Jó szokásokat alakítottál ki és talán már egy még frissebb házaspár is van, akit a szárnyaid alá vettél, hogy átsegítsd őket az első napokon. Ez mind igaz. De még mindig kezdő vagy. Még olyan sok minden van, amit nem tapasztaltál meg, olyan sok megpróbáltatás, ami még előtted áll. Minden valószínűség szerint a tudásod és az önbizalmad kiszorította az alázatodat – pedig a legjobb tanárok fő ismertető jegye az alázat.

Néhány évnyi szülőség után talán úgy érzed, rájöttél, hogy is megy ez. A kicsinyeid jó magaviseletűek, ügyesen tanulnak, igehelyeket memorizálnak és átalusszák az éjszakát. Az Úr tanítása szerint neveled őket. De még nem volt dolgod olyan gyerekkel, aki teljesen elfogadja, majd teljesen elutasítja a megváltást, egy kiskamasszal, akinek alig vannak barátai és önutálattal küszködik, vagy épp egy tinédzserrel, aki szexuális bűnökbe esik. Az alázat ezek révén a megpróbáltatások révén fejlődik ki benned, nem mindettől függetlenül, ahogy szembesülsz a teljes alkalmatlanságoddal és hogy nem tudod a válaszokat, és emiatt segítségért kiáltasz Istenhez.”

Magával ragadó dolog blogot írni, sok olvasóval bírni, e-maileket kapni, interjúkad adni, könyvet írni, látni, ahogy futótűzként terjed egy-egy bejegyzésünk, és minden, ami ezekkel jár. Láttam fiatal nőket, akik mindezen keresztül mentek, és sajnos többen elváltak közülük, sőt voltak, akik Isten Szavának igazságait is maguk mögött hagyták.

Mindez a „magával ragadó dolog” velem is megtörtént, de már majdnem 59 éves voltam, agydaganatom van, nyaki fúziós műtéten vagyok túl, évekig betegeskedtem és rengeteget szenvedtem, ezért nem hiszem, hogy önteltté vagy gőgössé tett. Isten alázatra tanított mindazok révén, amin keresztül mentem, és tudom, hogy Nélküle semmi vagyok. Legkevésbé se zavar mindaz a negativitás, amit viszonzásul kapok arra, hogy az igazságot tanítom, mivel nem is számítottam másra. Sokan gyűlölik Istent, és ők azokat is gyűlölik, akik Istent szeretik. E világon ez bizonyos.

Idén decemberben volt 37 éve, hogy férjhez mentem és felneveltem négy gyereket, akik mind az igaz úton járnak. Úgy hiszem, hogy alkalmas vagyok arra, hogy tanítsam a fiatalasszonyokat mindarra, amire tanítom őket. Nem vágyom arra, hogy elutazzak és templomok pulpitusai mögé álljak és nők ezreit tanítsam. Nem vágyom arra, hogy tv-műsorban szerepeljek vagy dedikáló körútra utazzak a könyvemmel. Itthon akarok maradni és felesége lenni a férjemnek és nagymamája a majdnem hat unokámnak. Ó és igen, még mindig anya vagyok, de e minőségemben már nincs rám annyira szükség, mert minden gyerekem felnőtt és kirepült.

Ha fiatalabb nő vagy, házasélet és gyermeknevelés sűrűjében, ez kell legyen a legfontosabb, amivel foglalkozol. Mikor még én neveltem gyereket, lehetőségünk se volt rá, hogy „híresek" legyünk a blogolás, a Facebook vagy az Instagram révén. Csak tettük a dolgunkat mint háziasszonyok, anyák és feleségek. Ez az, amire hívva vagytok az életeteknek ebben a szakaszában. Igen, ha lehetőség adódik, hogy megoszd, mi működik a házasságodban és a gyerekeid nevelésekor, mindenképp tedd meg, de ne engedd, hogy mindez „karrierré” vagy időrabló kalanddá váljon életednek ebben a szakaszában. Hogy a férjed felesége legyél, megerősítsd a házasságod és hívő gyerekeket nevelj – ez legyen az elsődleges most, amibe az időd és az energiád zömét fekteted.